Egy kis szünet
Mert megérdemlem. Három napja írom, olvasom a következő beadandót, hát igazán elmehetek ma este a Tchai-Ovna teaházba - egy kis szláv nyelvtudással és egybeolvasva lehet rájönni,
hogy honnan is van a név, bár én sokáig azt hittem, hogy valami keleti csoda lehet az Ovna ... :-). Szóval a teaház itt van 3 percre és ma este Better Crack lesz, mese-klub felnőtteknek.
A leginkább a pesti romkocsmára hajazó kis zegzugos helyiségben az egyik sarokban párnákon a másikon ócska fotelekben és nyikorgó kis székeken egy csapat tizenéves, egyetemisták, középkorú párok és nyugdíjasok hallgatják a srácot, aki egy 10 hónapos forma kiskölyökkel a kezében mesél. Aztán amikor a gyerekecske elunja a dolgot, akkor odaadja a vak feleségének, aki megszoptatja és már mehet is felfedező útra az asztalok alatt négykézlábazva. Az Apa meg befejezi a mesét.
A következő előadó egy török mesét mond a lányról, aki vándorútra kelt, hogy megtudja, mi az a Félelem, de hiába ijesztgetik szellemek és marcona banditák, csak akkor ijed meg, amikor egy városba ér, ahol az örökös nélkül maradt haldokló király galambja őt választja ki a következő uralkodónak. Na, akkor végre megtudja, mi az a Félelem, ahogy rettenetesen megijed a felelőségtől és az adminisztrációtól 😀.
Aztán jönnek még versek és újabb mesék, kékszemű nyúllá átkozott szép lányról és véres görög intrikáról. Nagyon különbözőek, de mind elvarázsolósak. Közben megszületik a mesék inspirálta dal is, amit egy lány ad elő. Az eddigi előadók láthatóan mind a törzsközönség tagjai, de bárki beszállhat a mesemondásba és közös éneklésbe (mondjuk az annyira nem meggyőző, kórusnak gyengék :-) ) A klubot vezető Apuka bíztatására aztán egy 20 év körüli srác fantasztikus balladába kezd. Előtte azért elmeséli a történetet a gyönyörű mező-boszorkájáról, akibe beleszeret a fiú, de az nem áll kötélnek, sőt hatalmas hernyóvá változtatja a fiút, aki körbefonja a mező egyik fáját. A dal egészen érthető, úgyhogy a refrénjét mi is dünnyögjük.
Valami ilyesmit ad elő (csak talán még sokkal jobban):
A leginkább a pesti romkocsmára hajazó kis zegzugos helyiségben az egyik sarokban párnákon a másikon ócska fotelekben és nyikorgó kis székeken egy csapat tizenéves, egyetemisták, középkorú párok és nyugdíjasok hallgatják a srácot, aki egy 10 hónapos forma kiskölyökkel a kezében mesél. Aztán amikor a gyerekecske elunja a dolgot, akkor odaadja a vak feleségének, aki megszoptatja és már mehet is felfedező útra az asztalok alatt négykézlábazva. Az Apa meg befejezi a mesét.
Aztán jönnek még versek és újabb mesék, kékszemű nyúllá átkozott szép lányról és véres görög intrikáról. Nagyon különbözőek, de mind elvarázsolósak. Közben megszületik a mesék inspirálta dal is, amit egy lány ad elő. Az eddigi előadók láthatóan mind a törzsközönség tagjai, de bárki beszállhat a mesemondásba és közös éneklésbe (mondjuk az annyira nem meggyőző, kórusnak gyengék :-) ) A klubot vezető Apuka bíztatására aztán egy 20 év körüli srác fantasztikus balladába kezd. Előtte azért elmeséli a történetet a gyönyörű mező-boszorkájáról, akibe beleszeret a fiú, de az nem áll kötélnek, sőt hatalmas hernyóvá változtatja a fiút, aki körbefonja a mező egyik fáját. A dal egészen érthető, úgyhogy a refrénjét mi is dünnyögjük.
Valami ilyesmit ad elő (csak talán még sokkal jobban):
Megjegyzések
Megjegyzés küldése