Glasgow - Criminology MRes

Ha Ninon "itthon" van, akkor minden pörgősebb, vidámabb, élettel telibb. Most is az ő ötlete volt, hogy este mindannyian menjünk el a Ben Nevis nevű kocsmába, ahol aznap élő zene van - amúgy még szerdán és vasárnap is. A kocsmáról még annyit kell tudni, hogy itt kapható Glasgow-ban a legtöbb fajta whisky, de vannak jó sörök is persze. Ha meg nem ismered a különböző whisky-ket, hát a pultosok és az úri közönség is szívesen a segítségedre siet. A hely tipikus: kicsi, sokan vannak és mindenki nagyon barátságos. A zene jó és vállalkozó kedvű zenészek mindig beszállhatnak egy kis közös zenélésbe. Ott voltunk hát mindannyian, akik épp most a lakásban együtt lakunk: Gavin, aki elképesztő bábokat gyárt. Például egy hatalmas hal lakik az egyik szekrény tetején, kicsit le is lóg róla, amit egy, a hátába szúrt pálca segítségével lehet sétáltatni, amikor is vidáman csapkod az uszonyaival. Szeret sétálni. Mármint a hal. Lorraine, aki nem sokat bújik elő a szobájából, de ha még...

"Ez az egész lényege, nem?" - magyarázza Stuart. "A hajléktalan az, ami marad. Ami marad, ha elvesszük azt, ami az embert egyenesbe' tartja - akki nem lép eccerre, hol a rétes, rampampam - a család, a meló, katonaság, ilyenek." "Alapvetően óvatos, ijedős csapat, akik, amikor 'bekattannak', akkor a saját veszteségeik ellen tombolnak. Néhányan olyasmiket éltek át, amitől elhánynád magad, ha ismernéd a részleteket, de nem lesz belőlük sorozatgyilkos, gyújtogató, levélbomba-gyártó. Tördelik a kezüket, sírnak, fel-alá járkálnak a kicsi szobáikban, azt hiszik, minden az ő hibájuk (vagy épp azt, hogy semmi sem az ő hibájuk, amiből meg az következik, hogy nincs kontrolljuk az életük felett), vagdossák magukat, csak nézik, ahogy elsuhannak a napok, hónapok és szétverik a fejüket. Néhányan elképesztően viccesek, néhányan nagyon tehetségesek, sokan kedvesek, sokan unalmasak, egynéhány valaha gazdag volt és jó néhányan közülük valamilyen szinten őrültek....

A szaúdi koronaherceg,  Mohammed bin Salman  - a tisztelőinek csak MbS, mint mondjuk B.B. King - nem érti, hogy mi van abban, hogy megkínoztatta, megcsonkíttatta, felnégyeltette, megölette és elrejttette egy kritikusát, az újságíró  Jamal Khashoggi  - t. Anélkül, hogy szakértőnek szeretnék mutatkozni egy világpolitikaivá nőtt, szövevényes gyilkossági ügyben, amiben én is elég sok mindent nem értek - pl. hogy sok pénzzel és gyanítom, meglehetős tapasztalattal az ilyesféle tisztogatási ügyekben, hogy végezhetnek ilyen amatőr munkát - csak erre az egy mozzanatra hívnám fel a figyelmet: hogy nem érti. Fel is hívta a haverját, Jared Kushner -t, a Fehér Házban, hogy megkérdezze, mi a túró ez a nagy cirkusz? Mit vannak úgy oda a népek egy újságíró halála miatt? Nem tudom, sikerült-e megmagyaráznia Kushner-nek a dolgot, de lehet. Elvégre van neki három kicsi gyereke, akinek időnként talán szintén el kell mondani, hogy nem, nem húzzuk a macska farkát és a békát is n...

Mert megérdemlem. Három napja írom, olvasom a következő beadandót, hát igazán elmehetek ma este a  Tchai-Ovna teaházba - egy kis szláv nyelvtudással és egybeolvasva lehet rájönni, hogy honnan is van a név, bár én sokáig azt hittem, hogy valami keleti csoda lehet az Ovna ... :-). Szóval a teaház itt van 3 percre és ma este Better Crack lesz, mese-klub felnőtteknek. A leginkább a pesti romkocsmára hajazó kis zegzugos helyiségben az egyik sarokban párnákon a másikon ócska fotelekben és nyikorgó kis székeken egy csapat tizenéves, egyetemisták, középkorú párok és nyugdíjasok hallgatják a srácot, aki egy 10 hónapos forma kiskölyökkel a kezében mesél. Aztán amikor a gyerekecske elunja a dolgot, akkor odaadja a vak feleségének, aki megszoptatja és már mehet is felfedező útra az asztalok alatt négykézlábazva. Az Apa meg befejezi a mesét. A következő előadó egy török mesét mond a lányról, aki vándorútra kelt, hogy megtudja, mi az a Félelem, de hiába ijesztgetik szellemek és marcona ...

Pollok House and Garden  Az olvasnivaló annyi, hogy állandó lelkiismeretfurdalásom van, ha nem kriminológiával foglalkozom. Pedig itt aztán igazán nincs sok dolgom – ezt az egy szobát rendben és tisztán tartani nem akkora művészet, mosni csak magamra kell, ahogy főzni is, kivéve, amikor nagy örömömre ráér a kicsi nagy lányom, aki szintén itt tanul, és eljön a barátjával ebédelni. A szociális életem meg - egyelőre - szinte teljesen virtuális. Az egyetem, a könyvtár, az uszoda, a sarki zöldséges és TESCO, néhány helyi kávézó mind egy kis falu központjába beleférne és a legtávolabbi két pont sincs egymástól távolabbra, mint 15 perc séta. A feladatom 90%-a írás és olvasás. Legalább fát kéne aprítani a tüzeléshez, vagy a patakra vinni a ruhát mosni, vagy valami! Micsoda élvezet, amikor az Aranygaluskához meg kell gyúrni a tésztát! Nincs más hátra, mesterségesen kell beépíteni a mozgást. Ezért, hogy kicsit kilépjek az én kis falumból, m...